Kányádi itt is

Itt sem lesznek már forradalmak.

Nagyjából ilyen hangulatban telt az estéjük az egyik helyi liberális párt (Mi Moldovánk Szövetség) ifjúsági szervezetének azon tagjainak, akikkel találkoztam ma este.

A slusszpoént inkább lelövöm, egy ír kocsmába vittek, mint hajdanán első barcelonai utamon a régi ismerős, úgyhogy fogalmam sincs továbbra se a helyi konyháról, de a helyi sörökről se.

Hosszú volt az este és holnap reggel korán kell kelnem - mint valami James Bond filmben, a városon kívül lesz találkozóm, mert senki nem mer külföldivel mutatkozni. Annyira nem, hogy ma újabb találkozóm hiúsult meg. Az illetőről amúgy sem írhattam volna többet annál, minthogy egy ismert civil szervezet itteni vezetője, de az NDI-nál történtek (ld. második post) után lemondta a találkozót, nem mer külföldiekkel érintkezni.

A hosszú estére tekintettel most csak a benyomásokat osztom meg veletek, meg néhány jellemző sztorit.

Van itt egy új generáció, akinek hányingere van attól, hogy hol a románok, hol az oroszok akarják irányítani az országot. Elegük van abból, hogy lassan egy évtizedet loptak el tőlük azok, akik ugyan kommunistáknak nevezik magukat, de közben kvaterkáznak az egyházzal, privatizálnak ezt-azt a haveroknak és olyan szociálpolitikát folytatnak, amitől még Ivády Gábor és monoki barátai is megnyalnák a tíz ujjukat. Elegük van abból, hogy nem lehet itt sem románként, sem oroszként, sem melegként, sem zsidóként, sem katolikusként, sem cigányként, de pláne fiatalként élni. Mert a választási történet csak a jéghegy csúcsa, 8 éve olyan isteni diktatúrában élik mindennapjaikat, amit azért néha még Lukasenko is megirígyelne.
Például a titkosszolgálat minden telefonbeszélgetést lehallgat(hat) és rögzít(het), bírói engedély nélkül. Utólag sem kell tájékoztatni semmilyen szervet a lehallgatásról, a felvétel 25 évig megőrízhető és bármikor bármilyen eljárásban felhasználható bárki ellen. Hasonló a helyzet az internet alapú kommunikációval is: az állami telefontársaságon kívül csak néhány kis cég nyújt internethozzáférést, de a titkosszolgálat az ő adataikhoz is korlátlanul hozzáférhet.

A demonstrációk óta közel 120 embert keresnek hozzátartozóik és mint Csecsenföldön a háborúban, csak annyit tudnak, hogy a rendőrök vitték el őket. De a rendőrség nem ad tájékoztatást, azt sem tudják a szülők, hol tartják fogva a gyereküket és egyáltalán él-e még.
Ma újabb halálesetet hoztak nyilvánosságra: egy 22 éves fiú miután eltörte saját lábát, összeverte saját arcát, leszakította saját lépét, öngyilkos lett a cellájában.

Az egyik képviselő fiát szintén lecsukták, de amikor kiderült, hogy kicsoda, elengedték. Az egyetlen, nem a hatalom kezében lévő tévének elmondta: sokakat annyira összevertek a rendőrök, hogy nem merik elengedni őket, pedig már ejtették a vádakat.

Tegnap három rendőr mondott fel és pakolt ki arról, mi történt a választások óta: a folyamatos verések mellett azt állítják, hogy ügyvéd nélkül hallgattak ki embereket és hoztak ítéletet róluk tisztességes tárgyalás nélkül.

Közben megkezdték a választói névjegyzék és a szavazatok ellenőrzését, újraszámlálását. A külföldön leadott 16,850 szavazócédulából csak 12,140 volt érvényes. 27% érvénytelen bélyegzővel volt ellátva. Az eredmények egyébként így alakultak: PL (Liberális párt) - 49,9%; PLDM (Moldovai Liberális Demokrata Párt) - 29%; AMN (Mi Moldovánk Szövetség)- 15%.
Kommunista Párt 6%. A fővárosban az a hír járja, hogy közel 200.000 hamis szavazat érkezett, feltehetőleg a kommunistákra.

A helyzet tehát sokkal pocsékabb, mint azt távolról gondolná az ember. Itt annál sokkal komolyabb bajok vannak, minthogy a "Románia-párti" ellenzék összecsap a "Putyin-párti" komcsikkal.

Egyszercsak Tatiana, aki a találkozót szervezte, megkérdezte: mit tanácsolok nekik, mit csináljanak. Még nem tudom - válaszoltam. Vasárnap ismét találkozunk, addigra talán ennél többet is tudok javasolni.